Az Online oktatás, a fizikai korlátok eltörlése, a jövő.
Elmondom nektek, miért hiszek az Online tanulásban.
Hogy a lényeggel kezdjem,
ha felismerjük az ebben rejlő lehetőséget, minden, amit eddig az oktatásról véltünk, megváltozik.
Ha meghallod azt a szót, hogy oktatás, tanulás, mi jut eszedbe?
Egy koszos iskolapad, esetleg egy szotyiszagú egyetemi előadó, a kréta hülye hangja a fatáblán, könyvek magolása (amiket nem is te választottál), tavaszi rizses hús rizs és hús nélkül, felesleges adatok, használhatatlan tudás, önmagadba vetett hitet romboló elavult osztályzási rendszer, és persze a leharcolt, szerencsétlen pedagógusok. Továbbá a bár sok pénzt költök rá, mégis hogy fogok ebből megélni bonustrack.
Valljuk be, nem túl ideális ez a helyzet, (bár lehet, hogy csak nekünk magyaroknak jut ennyi negatív dolog az oktatásról eszünkbe). De játsszunk egy kicsit az idővel!
Ha azt mondom, hogy 20 év múlva teljesen máshogy fognak tanulni az emberek, mint most, talán hülyének nézel, vagy csak szimplán nem érdekel. Vagy reálisan látod a dolgokat, hisz az oktatási rendszerünket tekintve 50 évente sincs mérvadó változás.
Én mégis azt állítom, hogy a közeljövőben teljesen más lesz a tanulás módja, fogalma és platformja.
Jó na de 20 év?! Kit érdekel? Még a holnapomat se látom tisztán...
Addigra repülnek majd az autók, vagy ha Elon Muskon múlik a föld alatt fognak közlekedni, CHIP lesz a fejünkben és telepátiával fogunk kommunikálni vagy átveszik a majmok az irányítást a földön! (vagy már megtették?)
Nos teljesen mindegy, hány évről beszélünk, a lényeg, hogy ha a jövőről beszélünk, az oktatásra sosem térünk ki. Mert egy ideális esetben az oktatásnak, a tanulásnak a tudás az eredménye.
A tudás pedig hatalom.
A hatalom pedig nem jó, ha sok embernél van.
Nos, én azt mondom, kedves olvasóm, hogy amennyiben csak ezekkel a tényekkel foglalkozunk, annyit látunk, hogy a világ azt akarja, hogy buták legyünk, hisz egy buta embernek könnyű eladni, egy tudatlan embert könnyű irányítani, megvezetni. De amennyiben csak ezzel a ténnyel foglalkozunk, elsiklunk egy fontos dolog mellett.
Ugyan azon az eszközön keresztül próbálják butítani az embereket, amin keresztül őrült mennyiségű tudást is megszerezhetünk.
Ez a világháló. Az internet. Az online világ.
És én azt gondolom, talán ezért is van az emberek fejében, hogy ami online, az nem túl bizalomgerjesztő, esetleg romboló hatású. (valld be, hogy ha a jövőre kell gondolj, Te is robotokat látsz!)
Pedig ez a kulcs a jövő tanulásához.
Én legalábbis ezt látom. Az Online oktatással való megismerkedésem megmutatta azt, hogy legyőzve a fizikai korlátokat, különböző országban élő, más korú, nemű, beosztású, vallású vagy nemzetiségű emberekkel, gyakorlatilag bárkivel, aki hozzáfér ehhez az internet nevű platformhoz
megoszthatjuk a tudásunkat.
És hogy lesz ez hatékony?
Úgy, hogy ember az emberrel teszi ezt. Élőben. Méghozzá két különböző pontján a világnak. Hisz bár sok információt be lehet gyűjteni az interneten, az igazi tudást csak egymásnak tudjuk átadni.
Van egy emberk, aki élete álláslehetőségét kapja Angliában, viszont addigra meg kell tanulnia angolul 2 hónap alatt, amennyire csak bír, fejvesztve rohanna egy magántanárhoz. Mi a helyzet akkor, ha olyan helyen él, ahol 100km-es körzetben senki sem tanít angolt. Tőle máris elzárkózna a tudás megszerzésének lehetősége. Ugrott a meló. Egy másik esetben felvesznek valakit egy német egyetem igen erős szakára, de fél éve van, hogy használható nyelvtudást szerezzen. Ott kint, viszont mindenki anyanyelvi szinten beszél, szóval fél év alatt kellene eljutnia erre a szintre, hisz ott már senki sem segít neki tovább. Egy harmadik esetben egy fiatal családapa kiköltözik Magyarországról Svájcba, mert annyira nem talált már normális munkát itthon, amiből el tudja tartani a családját, viszont ott nem tud tanárt az ő árfekvésükben megfizetni, plusz nincs is kint senki, akivel megértetné magát, vagy egyáltalán elvállalná. Ő is ki van zárva!
Kivéve, ha ezen emberek helytől függetlenül beszerezhetnék tudásukat.
Vagyis lehetőségük nyílik ;az Online tanulásra.
Ember az embert oktatja, fizikai határok nélkül. Ez az amiben hiszek. Nem a gépekben, nem a chipekben, nem a lebutításban, hanem az élő tudásmegosztásban, amit a világ egyik pontjáról a másik pontján bármikor megkaphatsz.