Mi a motiváció fenntartásának kulcsa?

Miért hagyják abba sokan a nyelvtanulást? Miért nem vagyunk ugyanolyan lelkesek 1-2-3 hónappal később a tanulásunk megkezdése után? Miért tudjuk elveszíteni a lelkesedésünket X idő elteltével? Hogyan hat az idő a motivációra? Vagy hogy egy nyelvtanulástól, tanulástól független példáról beszéljünk, miért nem járnak már áprilisban azok az edzőterembe, akik januárban megfogadták, hogy járni fognak?

Kezdjük a tanulással!

Érdemes tehát magával a tanulással való kapcsolatunkat megvizsgálni, jóval korábbról. Mind jártunk oskolába, tudjuk, hogy otthon és a suliban is azt nézték, milyen érdemjegyet tudtunk összehozni, kinél mi volt ugye a cél, kettes vagy ötös, képességektől, elvárásoktól ls céloktól függött a történet! De egy biztos, az érdemjegyet kellett, hogy szem előtt tartsuk.

Érdemjegyet = tehát a végeredményt.

Ez, a végeredmény döntötte el, hogy kaptunk-e bűntetést, elmehettünk-e moziba, felvettek-e minket a következő oktatási intézménybe vagy sem. Ettől függött gyakorlatilag minden.

Zavart bárkit is az a tény, hogy a legjobb érdemjeggyel rendelkező diákok közül sokan nem tudtak/mertek megszólalni idegen nyelven éles helyzetben? Az igazság az, hogy addig, amég 5-ös voltál, ez senkit sem izgatott. (Tisztelet a kivételnek.). Még érettségire/emelt érettségire is bemehetett bárki, 20 bemagolt tétellel és 5-ösre levizsgázhatott.

Hogyan hat ez (legfőképp) a tanuláshoz való hozzáállásunkra?

Végeredményközpontúak leszünk.

Pedig az igazság az, hogy nem csak a nyelvtanulásban, de az életben is, igazán nagy eredményeket úgy tudunk elérni, ha megszeretjük a folyamatot.

Az újévi fogadalmak nagy százalékban azért buknak meg, mert az emberek nem figyelnek arra, hogy meg is szeressék azt az új változtatást, új folyamatot, amibe belevágnának. Csak "le akarnak adni 20 kilót", és nem arra figyelnek, hogy egészségesebb étkezési szokásokat vezessenek be.

Ugyanez a helyzet a nyelvtanulással is. Sokan kitűznek egy nyelvvizsgát célul, de magára a nyelvtanulás folyamatára már nem ügyelnek, nem igyekeznek megszeretni és aligha közelítik meg "szokások bevezetése" szemszögéből.

Senki sem mondta, hogy ez könnyű. Sőt, kifejezetten nehéz elsajátítani a folyamatközpontúságot, hogy arra fókuszáljunk, s azt becsüljük meg, élvezzük. Kevesen is tesznek így. Igazából akkor gyakorlod ezt élesben, amikor a "kedvenc tevékenységed" csinálod, például egy hobby-d.

Észre sem veszed, de repül az idő, igaz?

Mert éppen élvezed azt, ami veled történik, magát a folyamatot, a tevékenységet.

Nem egy papír fogja meghatározni a valódi sikerességét a tanulásodnak, és a valódi örömöd sem az fogja kiváltani.

Kimagaslóan jó SEM egy bizonyos végeredménytől leszel, hanem azért, mert beleszerettél a folyamatba, és egyre jobb és jobb leszel benne.

Melyek azok a pillanatok szerintünk, amik valóban megadják a nyelvtanulás örömét és segítenek motiváltnak maradni utad során?

Azok a jelentéktelennek tűnő órák, amikor végre összeraktál helyesen egy KATI-s német mondatot, elolvasott cikkek, ahol minden 3 szó ismeretlen, végül mégis megérted miről volt szó, amikor kénytelen vagy angolul megnézni a filmet, mert még nem jött ki magyarul, és rájössz, hogy mennyi mindent értesz, és egyre többször nézel már eredeti nyelven filmet a tanároddal való idegen nyelven való viccelődések az utolsó pillanatban megírt házik és azok le nem ellenőrzése az, amikor eligazítasz egy külföldi embert a városban, (és végül meg is érti, amit mondtál) amikor először jössz rá, hogy csak egy bor kellett és egy kicsit kevesebb gátlás ahhoz, hogy kihozd magadból az elnyomott nyelvészt amikor Téged hívnak a kollegák lefordítani az E-maileket, amiket kaptak.

Fontos kiemelni, hogy egy jó tanár "game-changing" lehet a nyelvtanulás folyamatában.

Ha szeretsz a tanárod óráira járni, gyorsabban is fogsz haladni, ugyanis jobban megszereted majd a folyamatot!

Fontos megjegyezni, hogy mindent megváltoztatni egy jó oktató sem fog tudni, ugyanis Neked is sok energiát be kell fektetned a nyelvtanulásba az órákon kívűl is, de ahogy azt mi mindig mondjuk, arra is vannak élvezetesebb módszerek, és nem csak a kilátástalan magolás!

Nem utolsó szempont továbbá az sem, ha az óráid kényelmesek és rugalmasak, továbbá időben is megengedheted magadnak azt, hogy a sok munka, iskola, család és programok mellett gondtalanul részt tudj venni rajtuk, akár otthonról.